Főoldal Művészettörténet - A múlt Mesterei (1845 - 1920) SZINYEI MERSE Pál
(1845 - 1920) SZINYEI MERSE Pál

(Szinyeújfalu, 1845.7.4. - Jernye, 1920.2.2.)

1864-től a müncheni akadémián 1866-tól Wagner Sándor, 1867-69-ben Kari Piloty növendéke. Baráti körébe tartozott Wilhelm Leibl, Hans Makart, Gábriel Max és a magyarok közül főként Benczúr Gyula és Liezen-Mayer Sándor. Mesterkéletlen természetlátása erősen különbözött környezete historikus érdeklődésétől: már korai vázlatain egyéni utakat keresett. 1869-es vázlatai, a Hinta és a Ruhaszárítás a magyar és közép-európai impresszionizmus legkorábbi ered­ményei. Párizsba vágyott, ahová végül is csak 1908-ban jutott el. A franciáktól függetlenül kifejlesztett plein-air festé­szete általános értetlenséggel találkozott. 1872-es Fürdöházikó-ja Kunst-Medaille-t nyert az 1873-as bécsi világkiállításon, de főműve, a Majális egy negyed századon keresztül mindenhol rossz kritikát kapott. 1873 őszén megházasodott és letelepedett ősei felső-magyarországi birtokán, Jernyén. 1882-ben egy évig Bécsben dolgozott, majd sikertelenségébe beletörődve hosszabb időre letette az ecsetet. 1894-ben tért vissza a művészi munkához. 1897-1901 között országgyű­lési képviselőként a művészképzés modernizálásáért szállt síkra, ezt folytatta 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola igazgatójaként is. 1900-ban ezüstérmet nyert a párizsi világkiállításon, ezt követően számos díjat és kitüntetést kapott (1901 München, 1904 Saint Louis, 1910 Berlin, 1911 Róma, 1912 Budapest). 1907-1910 között a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre alapító tagja és egyik vezetője volt. Halála után 40 nappal tisztelői megalapí­tották a Szinyei Merse Pál Társaságot, mely a két világháború közötti magyar művészeti élet egyik legfontosabb tényezője volt.

Forrás:
Szinyei Merse Anna:
AZ IMPRESSZIONIZMUS SODRÁBAN - Magyar Festészet 1870-1920

AZ IMPRESSZIONIZMUS SODRÁBAN - Magyar Festészet 1870-1920

 
Hirdetés
smArt web design
fbPixel