Főoldal Művészettörténet - A múlt Mesterei (1882 - 1932) GULÁCSY Lajos
(1882 - 1932) GULÁCSY Lajos

Magánmítoszokat teremtő eklektikus korunkban talán egyetlen művész sem vált annyira aktuálissá, mint a századfordulón alkotó zseniális, ám tragikus sorsú festőművész, Gulácsy Lajos. Művészete azonban nehezen hozzáférhető, az idő tárja csak föl a sötét tónusok ködéből előtűnő leheletfinom árnyalatokat, a többszörös rétegben felvitt, időnként visszakapart, majd öregített felületek játékát. De türelmet és elmélyülést igényel az is, hogy megérintsen a tájban feloldódó alakok, a bizonytalan vágyaktól terhes női arcok, a szerepjátszó önarcképek vagy a régmúlt szellemét idéző sikátorok, sötét zugok és villakertek poétikus melankóliája.
Édesapja, idősebb Gulácsy Lajos mérnök, fia születése előtt a Bereg vármegyei Nagy-beregben élt első feleségével, Radmatics Máriával. Az apa ekkor a Szernyei Vízrendező, Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál dolgozott mérnökként a Szernye-mocsár lecsapolási munkálatain. Közelről érintette munkája, ugyanis házuk a mocsár mellett állt, és a kertet gyakran elöntötte a víz. A mérnök pályamunkát is készített a mocsár lecsapolására, amitől egészségesebb életkörülményeket és anyagi jólétet remélt, ám pályázati anyagát ellopták, és nem sikerült kiharcolnia igazát. A nyirkos háztól és a rossz levegőtől felesége megbetegedett, majd meg is halt, és férjét egyedül hagyta két lányukkal.
Id. Gulácsy Lajos, munkájának ellehetetlenülését látva, és hogy megóvja a kislányokat, Sárát és Bertát a rossz klímától, elhatározta, hogy Budapestre költöznek, ahol munkát és gyermekeinek anyát keresett. A Királyi Magyar Államvasutaknál helyezkedett el napidíjas mérnökként, és házasságot kötött Méray-Horváth Jolán úrinővel.
Házasságukból 1882. október 12-én született meg Gulácsy Lajos. Apja után református vallásra keresztelték, ami konfliktust okozott a római katolikus mama számára. Szülei dédelgették, igyekeztek mindent megadni neki, ami alsó középosztálybeli anyagi viszonyaiktól tellett. A későbbi levelek tanúsága szerint édesanyja valósággal majomszeretettel csüngött egyszem gyermekén. Apja korán felismerte képzőművészet iránti érzékét, és erején felül támogatta érdeklődését.
A család ekkor még az előkelő Sugár úton lakott. Gulácsy Lajos születésével azonban átrendeződtek az otthoni viszonyok. Az eddig velük élő lányokat, az ekkor 11 éves Sárát és a 10 éves Bertát, Méray-Horváth Jolán többé nem tűrte meg kisfia közelében, így az apa kénytelen volt őket Beregszászra küldeni testvéréhez, Dezsőhöz. Ez azzal is járt, hogy lemondott a gyerekek birtokai után járó haszonélvezeti és bérleti díjakról, ami komoly jövedelemkiesést jelentett.
Mint utóbb kiderült, ez a döntés még súlyosabb tragédiához vezetett. Az eltávolított kislányok ugyanis diftériás betegen érkeztek meg a nagybácsihoz. Ők szerencsésen kigyógyultak belőle, ám Dezső kisebb gyermekei elkapták tőlük a bajt, és belehaltak. Ez a szerencsétlenség komoly lelki megrázkódtatást jelent majd Gulácsy Lajos számára, amikor felnőtt fejjel tudomást szerez róla.

...

A festő életrajza

A festő életrajza

1882    Október 12-én született.

1899    A Műcsarnok elfogadta kiállításra A szerénység laka című festményét.

1900–1901    Az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet növendéke.

1901    A Szépművészeti Múzeum kiállította Dombvidék című képét.

1902    Az év során többször Rómába utazott, ahol „tájtanulmányokat” folytatott.

1903    Velencén át Firenzébe utazott. Kialakult Dante- és reneszánsz-imádata.

1904    Rokonainál Etyeken, Beregszászon és Munkácson időzött, majd ismét Rómába utazott.

1905    Meghalt édesapja. Díszlet- és jelmezterveket készített a Thália Társaság számára.

1906    Néhány hónapot Párizsban töltött.

1907    Márciusban megnyílt első nagyobb szabású, Márffy Ödönnel közös kiállítása az Uránia műkereskedésében.Nyáron a Comói-tó vidékére utazott, és a következő hat évben majd minden nyarat Észak-Olaszországban tölt.

1908    Áprilisban Nagyváradon nagyobb kollekcióval szerepelt a Rózsa Miklós által rendezett Magyar Művészet Műkereskedés képkiállításán, melyet a Holnap-antológia költőinek matinéi kísértek. Életre szóló barátságot kötött Juhász Gyulával.Elnyerte a 4800 koronás Ferenc József-festészeti ösztöndíjat.

1909    Nyáron Nagyváradon a Miénk művészcsoporttal állított ki Bölöni György rendezésében.Ősszel Fáy Dezsővel állított ki az Uránia műkereskedésben. Rokokó korszakának kezdete.

1910    Felkereste Padovát, Bresciát, Nervit, és eljutott Genovába is. Kialakult a Na’Conxypan fantáziavilága.

1911    Májusban Nagyváradon Erdei Viktorral közösen állítottak ki festményeket.

1912    Márciusban önálló kiállítása nyílt Rónai Dénes fotóművész műtermében. Összebarátkozott Keleti Artúr íróval, és illusztrálta A kámzsás festő strófái című verseskötetét.

1913    Nyáron Keleti Artúrral Padovába utazott.

1914    Illusztrációkat készített Georges Rodenbach, Lovag Ádám és Kassák Lajos köteteihez. Májusban Velencébe utazott olasz barátjához, Silvio Sartorihoz. Az 1. világháború kitörésének hírére idegösszeroppanást kapott, és az Ospedale Civilébe, majd a San Servolo elmegyógyintézetbe szállították.

1915    Májusban édesanyja és barátai közbenjárására hazaszállították, a nyarat és az őszt Orosházán töltötte.

1917    Március 28. és május 14. között a Moravcsik-klinika bentlakó páciense, szomszédja Juhász Gyula volt.

1918    Meghívott művészként néhány képe szerepelt a Ma folyóirat 3. demonstratív kiállításán.

1919    Júliusban visszakerült a Moravcsik-klinikára, művészi alkotóperiódusa végleg lezárult.

1922    Szeptemberben gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban Keleti Artúr és Lázár Béla szervezésében.

1924    Áprilisban átszállítják a Lipótmezei Elmegyógyintézetbe, melyet többé nem hagyhat el, az orvosok „systémás katatóniát és schizofréniát” állapítottak meg nála.

1932    Február 21-én halt meg. Temetésére február 24-én került sor a Farkasréti temetőben.

1941    November 9-én síremléket avattak fel sírjánál, melynek domborművét Borsos Miklós készítette, az avató beszédet Kárpáti Aurél tartotta.

Részlet a „A Magyar Festészet Mesterei” köteteiből (Kossuth Kiadó)

 
Hirdetés
smArt web design
fbPixel