Főoldal Művészettörténet - A múlt Mesterei (1850 - 1934) DEÁK-ÉBNER Lajos
(1850 - 1934) DEÁK-ÉBNER Lajos

(Pest, 1850.7.18. - Budapest, 1934.1.20.)

A félárva gyermeket nagyapja, Deák János nevelte fel, akinek a nevét az 1880-as évek végétől csatolta a saját családi nevéhez. Korábban csupán Ebner névvel szignálta képeit. 1869-től a müncheni akadémián Stráhuber és Anschütz növendéke volt. Kiállított az 1873-as bécsi világkiállításon, majd Párizsba költözött, ahol kisebb megszakításokkal 1887-ig élt. Eleinte Courbetra emlékeztető, szociális témájú képeket festett, melyek szerepeltek a Salonon és a londoni Albert Hallban. Barbizonban is dolgozott, itt került szorosabb kapcsolatba többek között Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal. Hatott rá J. F. Millet, Jules Breton, valamint Bastien-Lepage. 1875-1887 között a nyarakat Szolnokon töltötte, összebarátkozott August Pettenkofennel. Közvetlen hangú szolnoki zsánerképeivel és levegős tájképeivel mindenütt sikert aratott. 1883-ban, 1885-ben és 1886-ban Budapesten díjakat, 1883-ban Münchenben, 1885-ben Antwerpenben, 1889-ben Párizsban arany- és ezüst érmeket nyert. 1887-ben hazahívták a budapesti Női Festőiskola tanárának, később igazgatójának. 1889-től számos monumentális megbízást teljesített.

Forrás:
Szinyei Merse Anna:
AZ IMPRESSZIONIZMUS SODRÁBAN - Magyar Festészet 1870-1920

AZ IMPRESSZIONIZMUS SODRÁBAN - Magyar Festészet 1870-1920

 
Hirdetés
smArt web design
fbPixel