(1883 - 1976) CZÓBEL Béla

A legfranciásabb magyar festőnek tartott Czóbel Béla 20 éves volt 1903-ban, amikor először utazott Párizsba. Az 1902-1903-as nyarakat a nagybányai művésztelepen töltötte, s rövid ideig a müncheni akadémián tanult. Művészetszerető családja révén megismerte a magyar festészet múltját, gimnáziumba menet pedig megcsodálta az éppen megnyílt Rippl-Rónai-kiállítást Pesten.
Párizsba érkezve a Montparnasse-negyed hasonló korú festői, festőnövendékei társaságában járta a múzeumokat, kiállításokat és a híres-neves művészkávéházakat. Ezek az élmények, benyomások mélyen hatottak rá. Rengeteget festett, rajzolt. Beiratkozott a Julian Akadémiára, ahol sok magyar és máshonnan érkezett külföldi meg francia társával együtt a jó nevű tanár, J. P. Laurens növendéke lett. Itt ismerkedett meg azokkal a barátaival, akik élete végéig hű társai maradtak: André Dunoyer de Segonzackal, M. Asselinnel, Hatvany Ferenccel. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel és Ady Endrével is, aki a magyar lapokat tudósította innen.
A korai évek alkotásai Czóbel művészetének kibontakozását és további útját jelölték ki, amelyhez egész pályáján következetes maradt: a rövid idő alatt festett rembrandtos Önarckép, a Nagybánya szellemét idéző Ülő paraszt, a Fauves-ok társaként festett Téren, a szecessziót idéző Ülő férfi című képein még Van Gogh, Gauguin, Matisse és Rouault hatása érződik. Sajnálatos, hogy e művek közül többet csak kiállítási katalógusokból, közelebbi adatok (méret, technika stb.) nélkül ismerünk. Sokat megtudunk viszont a méltató cikkekből, amelyek munkáinak értékeléséről, visszhangjáról szólnak.
Nagybánya történetét a modern magyar művészet első nagy korszakaként ismerjük. Huszadik századi festészetünk legjobbjai kerültek ki erről a művésztelepről. Bár többnyire a müncheni akadémia növendékei folytatták itt nyári gyakorlatukat, a műtermi festészettel szemben e művésztelep a szabadban, a természetben való festést jelentette számukra, tanáraik, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Réti István vezetésével. A fények, a színek, a táj nyújtotta lehetőségek, a helyi emberek és portréik megfestése óriási élményt jelentett e fiataloknak.

...

A festő életrajza

1883    szeptember 4-én Budapesten született. Édesanyja Kőnig Sarolta, édesapja Zobel (Czóbel) József.

1902    Nyáron először utazott a nagybányai művésztelepre.

1902–1903    A müncheni akadémián tanult.

1903    Először utazott Párizsba, ahol beiratkozott a Julian Akadémiára.

1905    Feleségül vette Isolde Daig német-holland származású festőművésznőt. Ez időtől kezdve Franciaországban élt és dolgozott, egészen az első világháború kitöréséig. A párizsi Salon d’Automne-ban és a Société des Artistes Indépendants tárlatán szerepelt.

1908    március 6-án a párizsi Galerie Berthe Weill (Weil)-ben nyílt meg első kiállítása.

1909    A Nyolcak művészcsoport tagjai között találjuk.

1912    Műveivel részt vett a nagybányai jubiláris kiállításon.

1914–1919    között Hollandiában, először Amszterdamban és Rotterdamban, majd Bergenben a művésztelepen élt.

1919    Berlinbe költözött.

1920    Gyűjteményes kiállítását a Galerie Paul Cassirer és a Galerie Goldschmidt rendezte meg Berlinben.

1923    A berlini Galerie Wallersteinben nyílt tárlata.

1925    Ősszel ismét Párizsba költözött.

1927    A New York-i Brummer Gallery kiállítást rendezett számára.

1931    Ettől az évtől kezdve egészen az 1940-es évek elejéig nyarait gyakorta a Hatvany család vendégeként a hatvani kastélyban töltötte.

1933    Szinyei-jutalomban részesült.

1934    Műveivel részt vett a Velencei Biennálén.

1936    Lehel Ferenc meghívására először látogatott Szentendrére.

1939    Elvált Isolde Daig festőművésznőtől.

1940    Hazatért Magyarországra és Szentendrére költözött. Házasságot kötött Modok Mária festőművésznővel.

1945    Megválasztották a Szentendrei Új Művésztelep elnökévé.

1948    Kossuth-díjjal tüntették ki.

1952    A párizsi Galerie Zak első ízben mutatta be műveit, ezt további tárlatai követték ugyanitt 1954-től 1964-ig.

1958    A Velencei Biennálén mutatták be műveit. Érdemes Művész címmel tüntették ki.

1963    A párizsi Galerie Charpentierben szerepeltek művei az École de Paris kiállításán. Kiváló Művész címmel tüntették ki.

1966    Műtermes lakást kapott Budapesten a Kelenhegyi úti Művészházban. Nyarait továbbra is Szentendrén töltötte.

1969    Kiállítása nyílt a párizsi Galerie René Drouet helyiségeiben.

1971    március 20-án meghalt felesége. Április 3-án nyílt meg a budapesti Műcsarnokban első életmű-kiállítása.

1972    Párizsban a Galerie René Drouet újabb képeiből rendezte meg kiállítását.

1973    A budapesti Ernst Múzeumban nyílt kiállítása 90. születésnapja tiszteletére. Ez évben utazott utoljára Franciaországba.

1974    Szentendre díszpolgárává avatták.

1975    július 27-én Szentendrén megnyílt a Czóbel Múzeum. Életének utolsó kiállítását rendezte meg a genfi Petit Palais.

1976    január 29-én Budapesten hunyt el.

Részlet a „A Magyar Festészet Mesterei” köteteiből (Kossuth Kiadó)

 
Hirdetés
smArt web design
fbPixel