Főoldal Művészettörténet - A múlt Mesterei (1853 - 1919) CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar
(1853 - 1919) CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar

Három évvel Csontváry Kosztka Tivadar halála után, 1922-ben már könyv jelent meg róla. A mű címe Csontváry Tivadar, a posztimpresszionista festés magyar előfutára, szerzője Lehel Ferenc festő, a nagybányai szabadiskola növendéke, művészeti író. Ennél többet mond a mottóként is felfogható alcím: Egy ismert festő, kit föl kell fedezni. A könyv megjelenése azért is figyelemre méltó, mert abban az időben, a XX. század elején, nem volt gyakori, hogy egy nemrég elhunyt festőről önálló könyvet írjanak, különösen nem egy olyan művészről, aki nem is tartozott a művészeti kánonhoz. Kortársai nem ismerték fel Csontváryban az új utakon elinduló festőt, lényegében értetlenség vette körül. Noha életében néhány kiállításon bemutathatta képeit, a nagyközönség számára ismeretlen maradt. Lehel Ferenc könyvében, amelyben reprodukciókat is közölt, két jelzőt is ragasztott Csontváryhoz: őrült zseni és dilettáns. Az előbbivel elsősorban Csontváry személyiségére utalt, míg az utóbbival a művészetére, arra, hogy csak rövid ideig részesült művészeti festészeti képzésben, így inkább autodidakta művésznek nevezhetjük. A festő személyes életútja, műveinek hányattatása és részben pusztulása miatt Lehel Ferenc szemében Csontváry az a meg nem értett művész volt, akit a kortársak kigúnyoltak és festészetét nem értették meg. Tény, hogy felfedezésére több mint tíz évet kellett várni, amikor 1930-ban műveiből kiállítás nyílt az Ernst Múzeumban. Így kezdett formálódni a festő köré fonódó mítosz a különc emberről, még különösebb műveiről, és ettől az utókor sem tudott elvonatkoztatni. A mítoszt maga Lehel Ferenc alapozta meg azzal, hogy könyvében közzétette Csontváry visszatekintő önéletírásának egyes részleteit, amelyekből egy különleges életsorsot ismerünk meg.
Csontváry Kosztka Tivadart 27 évesen, iglói patikussegédként, váratlanul érintette meg a művészet.

...

A festő életrajza

1853    Kosztka László orvos, gyógyszerész és Daróczi Hajczelmajer Franciska harmadik gyermekeként született Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia), 1853. július 5-én, Kosztka Mihály Tivadar néven.

1862    Szülei beíratják a kisszebeni kegyesrendiek algimnáziumába.

1865    A család Szerednyére költözik, az ungvári kegyesrendiek főgimnáziumában folytatja tanulmányait.

1871    A család Tiszalökre költözik, ahol apja gyógyszertárat nyit, itt lett patikusi gyakornok.

1874    Iglóra költözik mint gyógyszerész, és beiratkozik a Budapesti Orvostudományi Egyetemre.Két év alatt elvégzi a gyógyszerész szakot.

1880    Pihenésképp a Magas-Tátrába megy. Október 13-án misztikus élmény éri, egy belső hang azt sugallja, hogy ő lesz a világ legnagyobb festője, nagyobb Raffaellónál.

1881    Rómába megy, hogy megismerje Raffaello műveit.

1883    Párizsba utazik, hogy találkozzon példaképével, Munkácsy Mihállyal, azonban a találkozó nem jön létre.

1884    A felvidéki Gácson megnyitja gyógyszertárát.

1894    Tíz év alatt patikáját jövedelmezővé tette, majd bérbe adja, hogy megkezdhesse festői tanulmányait. Ekkor már 41 éves. Elsőként Hollósy Simon müncheni iskolájába iratkozik be, majd innen Karlsruhéba megy Friedrich Kallmorgenhez. Ezt követően Párizsban a Julian Akadémiára iratkozik be, de csalódottan lemond a további képzésekről. Ezt követően élete utazásokkal telik.

1895    Ellátogat Pompejibe, itt tölti a telet, majd további utazásokat tesz Itáliában, Dalmáciában és a Felvidéken, közben folyamatosan fest.

1900    Ettől kezdve használja a Csontváry nevet, így szerepel a Nemzeti Szalon kiállításán.

1904    Kairóban megtalálja a keresett napút-színeket.

1905    Első kiállítása a budapesti Iparcsarnokban.

1907    Kiállítása nyílik Párizsban.

1908    Második kiállítása a budapesti Iparcsarnokban.

1910    Festői pályája megszakad, megerősödik elmebaja, de ezt követően még ír: Energia és művészet. A kultúrember tévedése (1912) és A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni (1913).

1914    Még elkészíti a Magyarok bejövetele kartonját.

1919    Június 20-án verőérgyulladásban meghal a budapesti Új Szent János Kórházban.

1922    Megjelenik Lehel Ferenc könyve a festőről, amelyet egy újabb, bővített kiadás követ 1931-ben.

1930    Műveiből kiállítás nyílik az Ernst Múzeumban.

1936    Újonnan előkerült képeiből kiállítás nyílik a Fränkel Szalonban.

1947    Károlyi Mihály kezdeményezésére kiállítást rendeznek a párizsi magyar nagykövetségen.

1949    Bemutatják műveit a Musée National d’Art Moderne épületében.

1958    A brüsszeli világkiállításon az 50 év modern művészete tárlatra beválasztják a Tengerparti sétalovaglás című képét. A magyar pavilonban több művét is kiállítják.

1963    Székesfehérvárott megnyílik Csontváry életmű-kiállítása, majd bemutatják a Szépművészeti Múzeumban is.

1964    Megjelenik Németh Lajos Csontváryról szóló monográfiája.

1973    Műveinek jelentős része a pécsi Csontváry Múzeumban tekinthető meg.

Részlet a „A Magyar Festészet Mesterei” köteteiből (Kossuth Kiadó)

A festő életrajza

 

1853 Kosztka László orvos, gyógyszerész és Daróczi Hajczelmajer Franciska harmadik gyermekeként született Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia), 1853. július 5-én, Kosztka Mihály Tivadar néven.

 

1862 Szülei beíratják a kisszebeni kegyesrendiek algimnáziumába.

 

1865 A család Szerednyére költözik, az ungvári kegyesrendiek főgimnáziumában folytatja tanulmányait.

 

1871 A család Tiszalökre költözik, ahol apja gyógyszertárat nyit, itt lett patikusi gyakornok.

 

1874 Iglóra költözik mint gyógyszerész, és beiratkozik a Budapesti Orvostudományi Egyetemre.Két év alatt elvégzi a gyógyszerész szakot.

 

1880 Pihenésképp a Magas-Tátrába megy. Október 13-án misztikus élmény éri, egy belső hang azt sugallja, hogy ő lesz a világ legnagyobb festője, nagyobb Raffaellónál.

 

1881 Rómába megy, hogy megismerje Raffaello műveit.

 

1883 Párizsba utazik, hogy találkozzon példaképével, Munkácsy Mihállyal, azonban a találkozó nem jön létre.

 

1884 A felvidéki Gácson megnyitja gyógyszertárát.

 

1894 Tíz év alatt patikáját jövedelmezővé tette, majd bérbe adja, hogy megkezdhesse festői tanulmányait. Ekkor már 41 éves. Elsőként Hollósy Simon müncheni iskolájába iratkozik be, majd innen Karlsruhéba megy Friedrich Kallmorgenhez. Ezt követően Párizsban a Julian Akadémiára iratkozik be, de csalódottan lemond a további képzésekről. Ezt követően élete utazásokkal telik.

 

1895 Ellátogat Pompejibe, itt tölti a telet, majd további utazásokat tesz Itáliában, Dalmáciában és a Felvidéken, közben folyamatosan fest.

 

1900 Ettől kezdve használja a Csontváry nevet, így szerepel a Nemzeti Szalon kiállításán.

 

1904 Kairóban megtalálja a keresett napút-színeket.

 

1905 Első kiállítása a budapesti Iparcsarnokban.

 

1907 Kiállítása nyílik Párizsban.

 

1908 Második kiállítása a budapesti Iparcsarnokban.

 

1910 Festői pályája megszakad, megerősödik elmebaja, de ezt követően még ír: Energia és művészet. A kultúrember tévedése (1912) és A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni (1913).

 

1914 Még elkészíti a Magyarok bejövetele kartonját.

 

1919 Június 20-án verőérgyulladásban meghal a budapesti Új Szent János Kórházban.

 

1922 Megjelenik Lehel Ferenc könyve a festőről, amelyet egy újabb, bővített kiadás követ 1931-ben.

 

1930 Műveiből kiállítás nyílik az Ernst Múzeumban.

 

1936 Újonnan előkerült képeiből kiállítás nyílik a Fränkel Szalonban.

 

1947 Károlyi Mihály kezdeményezésére kiállítást rendeznek a párizsi magyar nagykövetségen.

 

1949 Bemutatják műveit a Musée National d’Art Moderne épületében.

 

1958 A brüsszeli világkiállításon az 50 év modern művészete tárlatra beválasztják a Tengerparti sétalovaglás című képét. A magyar pavilonban több művét is kiállítják.

 

1963 Székesfehérvárott megnyílik Csontváry életmű-kiállítása, majd bemutatják a Szépművészeti Múzeumban is.

 

1964 Megjelenik Németh Lajos Csontváryról szóló monográfiája.

 

1973 Műveinek jelentős része a pécsi Csontváry Múzeumban tekinthető meg.

 
Hirdetés
smArt web design
fbPixel