|
 Tavaly indult útjára a KIM Szalon nevű kezdeményezés. A szervezők arra törekedtek, hogy olyan fiatal képzőművészek alkotásait mutassák be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium falai között, akik más fórumokon már többször bizonyították tehetségüket.
Az első kiállítás célja az volt, hogy az alkotók képei és szobrai emeljék a belső terek fényét egy különösen fontos időszakban, Magyarország EU-elnökségi féléve alatt. Az I. KIM Szalon sikerén felbuzdulva kezdték meg a II. KIM Szalon szervezését. Skonda Mária férjével, Völgyi Miklóssal fölkarolta a kezdeményezést. Skonda Mária a Szalon jelentőségét a következőképp foglalta össze: „A KIM Szalon a művészek szemein keresztül hozza be a világot a minisztériumba. A „hivatalról” olyan kép alakulhat ki, amelyik elzárt, megközelíthetetlen intézményként működik. A művészet és a kultúra mindenképpen egy szűrő. A művészek szemén keresztül, különböző ábrázolási technikák segítségével információk kerülnek be a minisztériumba. Megnyitja a zárt hivatali légkört, beengedi a levegőt. Érzékenyebbé teheti a döntéshozókat, elindulhat egy társadalmi párbeszéd a művészekkel, a kultúrával. Tovább lehet gondolni a kezdeményezést, teadélutánokat lehet szervezni. Akár néhány ember is összeállhat, aki fölvállalja a kultúrát; tematikus beszélgetéseket, vélemény-cserét ösztönöz.”
|
|
Bővebben...
|
|
 A HUNGART - a magyar vizuális művészek közös jogkezelő szervezete - 1997-ben, egyesületi formában jött létre (a megalakulást lehetővé tevő 1996. évi kormányrendelet hatályba lépését követően), hogy a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogait képviselje, a kollektív jogkezelést ellássa.
Az 1999-ben elfogadott új magyar szerzői jogi törvény értelmében a HUNGART ellátja a törvény szerint kötelezően közös jogkezelésbe tartozó feladatokat, valamint felvállalta a művészek elhatározásán alapuló egyéb közös jogkezelést is.
Kötelezően közös jogkezelésbe tartozik a követői jogdíjak beszedése és felosztása, továbbá az üres képhordozói díjak, a kábel-TV jogdíjak és a reprográfiai jogdíjak felosztása. A követői jogdíjakat a HUNGART szedi be közvetlenül a műkereskedőktől, aukciós házaktól, míg a többi jogdíjtípust két másik közös jogkezelő szervezet (az Artisjus és a Magyar Reprográfiai Szövetség), s adja át a beszedett összegeknek egy bizonyos hányadát a vizuális művészek részére, felosztásra.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Magyar fürdőélet: történetek – énképek – asszociációk |
|
Egy rendhagyó kiállítás volt látható nyár végéig a Modemben. A Magyar fürdőélet című tárlat nem kurátori ötletből fakadt, hanem egy magángyűjtő házaspár kezdeményezéséből. Völgyi Miklós és Skonda Mária több évtizede aktív szereplője a hazai kortárs művészeti, műgyűjtői közegnek. A fürdőélet-kiállításhoz a velük kapcsolatban álló művészeket kérték fel új képek festésére, vagy (kisebb részben) korábban készült, idevágó munkáik beadására.
A kiállításon szereplő művek arról tanúskodtak, hogy a mai magyar festőket a kulturális és ábrázolási hagyományok helyenkénti beépítése mellett leginkább saját koruk történeteinek elmesélésére indítja a fürdés, a fürdők tematikája. Breznay Pál vásznai a Széchenyi illetve a Lukács fürdő életét kísérő rituálékkal foglalkoznak: sakkparti a vízben, kártyaparti az asztalnál. A középkorú vagy idősödő, több-kevesebb barnaságot és kisebb-nagyobb pocakot magukra szedett, aranyláncos férfiak vicceit, bemondásait vagy éppen a döntő lépéseket övező feszült csendet ugyanúgy el tudjuk képzelni, ahogyan egy régi müncheni zsánerjeleneten a katonák és a cselédek évődését. A römizők portrészerűen ábrázolt, valós szereplők, és Ferenc a Lukácsból is az: Kádár János egykori sofőrét legalábbis látásból mindenki ismeri, aki a budai gyógyfürdőt látogatja, és azt is tudni lehet róla, hogy egy sörért bármikor elmesél egy Kádár-anekdotát.
|
|
Bővebben...
|
|
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete jelenleg közel 6900 magyar alkotóművész - író, zeneművész, képző-, ipar- és fotóművész - tagot tömörítő civil szervezet. Működési célja tagjai és más - nem tag - alkotóművészek szociális biztonságának, érdekvédelmének megszervezése, valamint alkotómunkájuk sokrétű támogatása.
E feladatokat az Egyesület közhasznú szolgáltatások formájában látja el. Széleskörű az Egyesület művészetszervező, műalkotások bemutatásának körülményeit, feltételeit biztosító tevékenysége is.
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének jogelőzményei 1950-53-ra nyúlnak vissza, amikor a Magyar Állam létrehozta a három különálló - Irodalmi, Zenei és Képzőművészeti - alapot, amelyek egyesítésével létrejött 1968-ban a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja.
|
|
Bővebben...
|
|
